Kategóriák itt: Kijal
Industries
Vállalkozások iparágak szerinti eloszlása itt: Kijal
| Iparági leírás | Létesítmények száma |
|---|---|
| Éttermek | 86 |
| Egyéb szálláshely-szolgáltatás | 46 |
| Kávézók | 43 |
| Oktatás | 32 |
| Bevásárlás | 30 |
| Hotelek és motelek | 26 |
| Zöldségboltok és szupermarketek | 23 |
| Utazás és szállítás | 18 |
| Vállalatirányítás | 14 |
| Gép nagykereskedelem | 12 |
| Autójavítás | 12 |
| Fémkereskedés | 12 |
| Mecsetek | 11 |
Kijal tények
| Terület | 16.7 km² |
| Népesség | 8655 |
| Férfi lakosság | 4508 (52.1%) |
| Női lakosság | 4147 (47.9%) |
| Lakosságváltozás (1975 to 2020) | +104.7% |
| Lakosságváltozás (2000 to 2020) | +15.3% |
| Medián életkor | 23.5 év (Férfi: 23.4, Nő: 23.6) |
| Egy főre jutó GDP (PPP) | $15 132 (2022) |
| Környékek | Kampung Meraga Beris, Kampung Titian Berayung, Kampung Teluk Kalong, Kampung Meraga, Kampung Pancur |
| Helyi idő | |
| Időzóna | malajziai idő |
| Szél. & hossz. | 4.35000, 103.48333 |
| Irányítószámok | 24100, 24107, 24109 |
Kijal térképe
Interaktív térkép
Kijal lakosság
1975 – 2030 évek
| Data | 1975 | 1990 | 2000 | 2015 | 2020 | 2025* | 2030* |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Népesség | 4228 | 6315 | 7508 | 8992 | 8655 | 8579 | 8509 |
| Nép sűrűség | 253,4 / km² | 378,4 / km² | 449,9 / km² | 538,8 / km² | 518,7 / km² | 514,1 / km² | 509,9 / km² |
Kijal lakosságváltozása 2000 és 2020 között
15.3%-os növekedés 2000 és 2020 között
| Hely | Változás 1975 óta | Változás 1990 óta | Változás 2000 óta |
|---|---|---|---|
| Kijal | +104.7% | +37.1% | +15.3% |
| Terengganu | — | — | — |
| Malajzia | — | — | — |
Kijal medián életkor
Medián életkor: 23.5 év
| Hely | Medián életkor | Középkor (nő) | Középkor (férfi) |
|---|---|---|---|
| Kijal | 23.5 yrs | 23.6 yrs | 23.4 yrs |
| Terengganu | 21.3 yrs | 21.5 yrs | 21.2 yrs |
| Malajzia | 25.7 yrs | 25.7 yrs | 25.8 yrs |
Kijal népsűrűsége
Népsűrűség: 519 / km²
| Hely | Népesség | Terület | Sűrűség |
|---|---|---|---|
| Kijal | 8655 | 16,7 km² | 519 / km² |
| Terengganu | 4167 | 29,9 km² | 139 / km² |
| Malajzia | 29,6 million | 329 840,2 km² | 89,7 / km² |
Kijal történelmi és előrejelzett lakossága
Becsült lakosság 1600 és 2100 között
- JRC (Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja) dolgozzon a GHS built-up grid
- CIESIN (Center for International Earth Science Information Network)
- [Link] Klein Goldewijk, K., Beusen, A., Doelman, J., and Stehfest, E.: Anthropogenic land use estimates for the Holocene – HYDE 3.2, Earth Syst. Sci. Data, 9, 927–953, https://doi.org/10.5194/essd-9-927-2017, 2017.
Városrészek itt: Kijal
A vállalkozások aránya városrész szerint itt: Kijal
Körzetszámok
Kijal vállalatai által használt körzetszámok százalékos megoszlása
Irányítószámok
A vállalkozások aránya irányítószámok szerint itt: Kijal
Árelosztás
Vállalatok körzetek szerinti megoszlása Kijal területén
Humán fejlődés index (HDI)
A várható élettartam, oktatás és az egy főre jutó jövedelem statisztikai összetett indexe.
Kijal bruttó hazai terméke (GDP)
Egy főre jutó GDP, PPP (2017-es állandó nemzetközi $)
| Data | 1990 | 1995 | 2000 | 2005 | 2010 | 2015 | 2020 | 2022 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Egy főre jutó GDP | $7706 | $9949 | $12 022 | $13 285 | $12 687 | $13 397 | $12 901 | $15 132 |
| Teljes GDP | $48 M | $66,7 M | $85,6 M | $108,4 M | $114,1 M | $127,5 M | $129,6 M | $152,1 M |
Kijal CO2-kibocsátása
Szén-dioxid (CO2) kibocsátás egy főre eső tonnában évente
| Hely | CO2-kibocsátás | Egy főre eső CO2-kibocsátás | CO2-kibocsátás intenzitása |
|---|---|---|---|
| Kijal | 51,521 tn | 5.95 tn | 3,087.4 tons/km² |
| Terengganu | 23,761 tn | 5.7 tn | 794.9 tons/km² |
| Malajzia | 198,593,412 tn | 6.71 tn | 602.1 tons/km² |
| 2013 CO2-kibocsátás (tonna/év) | 51,521 tn |
| 2013 CO2-kibocsátás (tonna/év) egy főre | 5.95 tn |
| 2013 CO2-kibocsátási intenzitás (tonna/km²/év) | 3,087.4 tons/km² |
Természetes veszélyek kockázata
Tízből relatív kockázat
| Veszély | Kockázati szint |
|---|---|
| Árvíz | Magas (10) |
* A kockázat, különösen az árvíz vagy földcsuszamlás tekintetében, nem terjed ki az egész területre.
- Dilley, M., R.S. Chen, U. Deichmann, A.L. Lerner-Lam, M. Arnold, J. Agwe, P. Buys, O. Kjekstad, B. Lyon, and G. Yetman. 2005. Natural Disaster Hotspots: A Global Risk Analysis. Washington, D.C.: World Bank. https://doi.org/10.1596/0-8213-5930-4.
- Center for Hazards and Risk Research - CHRR - Columbia University, Center for International Earth Science Information Network - CIESIN - Columbia University. 2005. Global Flood Hazard Frequency and Distribution. Palisades, NY: NASA Socioeconomic Data and Applications Center (SEDAC). https://doi.org/10.7927/H4668B3D.
Adatainkról
Az ezen az oldalon szereplő adatok számos nyilvánosan elérhető eszköz és forrás alapján becsültek. Az adatokat garancia nélkül biztosítjuk, és pontatlanságokat tartalmazhatnak. A használat saját felelősségre történik.

