Kategóriák itt: Malar
Helyi önkormányzati hivatalHindu templomKápolnaKatolikus templomKormányzati hivatalPostaSzent helyTemplomokVallásElektronikai áruházalmaOktatásFotóstúdióTuristalátványosságBárok, kocsmák és kisvendéglőkÉttermekGyorséttermekReggeli és tízóraiApartmancentrumLakóparkPanelházTársasházBevásárlásVegyesboltJátszótérHotelek és motelekLakásszövetkezetSzállítási szolgáltatásokVillaElérhetetlen
Iparágak
Vállalkozások iparágak szerinti eloszlása itt: Malar
Malar tények
| Terület | 0.6 km² |
| Népesség | 24 325 |
| Férfi lakosság | 12 353 (50.8%) |
| Női lakosság | 11 972 (49.2%) |
| Lakosságváltozás (1975 to 2020) | +104.7% |
| Lakosságváltozás (2000 to 2020) | +281.3% |
| Medián életkor | 31.9 év (Férfi: 31.1, Nő: 32.7) |
| Helyi idő | |
| Időzóna | indiai téli idő |
| Szél. & hossz. | 15.52969, 73.91064 |
| Irányítószámok | 403403 |
Malar térképe
Interaktív térkép
Malar lakosság
1975 – 2030 évek
| Data | 1975 | 1990 | 2000 | 2015 | 2020 | 2025* | 2030* |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Népesség | 11 884 | 7879 | 6380 | 5447 | 24 325 | 23 593 | 22 964 |
| Nép sűrűség | 19 014,4 / km² | 12 606,4 / km² | 10 208 / km² | 8715,2 / km² | 38 920 / km² | 37 748,8 / km² | 36 742,4 / km² |
* Előrejelzett
Források: JRC (Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja) dolgozzon a GHS built-up gridMalar lakosságváltozása 2000 és 2020 között
281.3%-os növekedés 2000 és 2020 között
| Hely | Változás 1975 óta | Változás 1990 óta | Változás 2000 óta |
|---|---|---|---|
| Malar | +104.7% | +208.7% | +281.3% |
| Goa | — | — | — |
| India | — | — | — |
Források: JRC (Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja) dolgozzon a GHS built-up grid
Malar medián életkor
Medián életkor: 31.9 év
| Hely | Medián életkor | Középkor (nő) | Középkor (férfi) |
|---|---|---|---|
| Malar | 31.9 yrs | 32.7 yrs | 31.1 yrs |
| Goa | 31.3 yrs | 32.1 yrs | 30.5 yrs |
| India | 24.9 yrs | 25.4 yrs | 24.5 yrs |
Források: CIESIN (Center for International Earth Science Information Network)
Malar népsűrűsége
Népsűrűség: 38 920 / km²
| Hely | Népesség | Terület | Sűrűség |
|---|---|---|---|
| Malar | 24 325 | 0,625 km² | 38 920 / km² |
| Goa | 1,5 million | 3629,4 km² | 418 / km² |
| India | 1307 million | 3 083 563,4 km² | 424 / km² |
Források: JRC (Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja) dolgozzon a GHS built-up grid
Malar történelmi és előrejelzett lakossága
Becsült lakosság 0 és 2100 között
Források:
- JRC (Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja) dolgozzon a GHS built-up grid
- CIESIN (Center for International Earth Science Information Network)
- [Link] Klein Goldewijk, K., Beusen, A., Doelman, J., and Stehfest, E.: Anthropogenic land use estimates for the Holocene – HYDE 3.2, Earth Syst. Sci. Data, 9, 927–953, https://doi.org/10.5194/essd-9-927-2017, 2017.
Humán fejlődés index (HDI)
A várható élettartam, oktatás és az egy főre jutó jövedelem statisztikai összetett indexe.
Forrás: [Link] Kummu, M., Taka, M. &Guillaume, J. Rácsozott globális adatkészletek a bruttó hazai termékre és a humán fejlettségi indexre vonatkozóan 1990–2015 között. Sci Data 5, 180004 (2018) doi:10.1038/sdata.2018.4
Malar CO2-kibocsátása
Szén-dioxid (CO2) kibocsátás egy főre eső tonnában évente
| Hely | CO2-kibocsátás | Egy főre eső CO2-kibocsátás | CO2-kibocsátás intenzitása |
|---|---|---|---|
| Malar | 39,372 tn | 1.62 tn | 62,995.2 tons/km² |
| Goa | 3,510,190 tn | 2.31 tn | 967.2 tons/km² |
| India | 1,928,568,344 tn | 1.48 tn | 625.4 tons/km² |
Források: [Link] Moran, D., Kanemoto K; Jiborn, M., Wood, R., Többen, J., and Seto, K.C. (2018) 13 000 város szén-dioxid lábnyoma. Environmental Research Letters DOI: 10.1088/1748-9326/aac72a
Malar CO2-kibocsátása
| 2013 CO2-kibocsátás (tonna/év) | 39,372 tn |
| 2013 CO2-kibocsátás (tonna/év) egy főre | 1.62 tn |
| 2013 CO2-kibocsátási intenzitás (tonna/km²/év) | 62,995.2 tons/km² |
Természetes veszélyek kockázata
Tízből relatív kockázat
| Veszély | Kockázati szint |
|---|---|
| Aszály | Magas (9) |
* A kockázat, különösen az árvíz vagy földcsuszamlás tekintetében, nem terjed ki az egész területre.
Források:
- Dilley, M., R.S. Chen, U. Deichmann, A.L. Lerner-Lam, M. Arnold, J. Agwe, P. Buys, O. Kjekstad, B. Lyon, and G. Yetman. 2005. Natural Disaster Hotspots: A Global Risk Analysis. Washington, D.C.: World Bank. https://doi.org/10.1596/0-8213-5930-4.
- Center for Hazards and Risk Research - CHRR - Columbia University, Center for International Earth Science Information Network - CIESIN - Columbia University, and International Research Institute for Climate and Society - IRI - Columbia University. 2005. Global Drought Hazard Frequency and Distribution. Palisades, NY: NASA Socioeconomic Data and Applications Center (SEDAC). https://doi.org/10.7927/H4VX0DFT.
Adatainkról
Az ezen az oldalon szereplő adatok számos nyilvánosan elérhető eszköz és forrás alapján becsültek. Az adatokat garancia nélkül biztosítjuk, és pontatlanságokat tartalmazhatnak. A használat saját felelősségre történik.